És ez csak egy próbababa!

hl2_5

Ha egy igazi kéz lenne, már mindenki elfordította volna a tekintetét. Nem szeretünk még gondolni sem a balesetekre, vagy bármi rosszra ami történhet velünk, és ez így van rendjén. De vajon mindent megteszünk testünk megóvása érdekében?

Te milyen kesztyűt használsz?

Az, hogy melyik védőkesztyűt hol használják, a legtöbb esetben hagyományra épül, és nem a szükséges vizsgálati eredményekre.

Ez különösen a vegyi anyagokkal dolgozók számára veszélyes, mivel az egészségre káros anyagok hatásait nem, vagy nem időben veszik észre. Egy alkalmatlan kesztyű oka lehet az évekkel később fellépő bőrbetegségeknek, vagy allergiáknak.

hl2_6

A statisztikák alapján évről évre növekszik a kézbalesetek száma, ezzel együtt nőnek a kieső munkaórák, a társadalombiztosítás, és a vállalatok terhei. 1996-ban, a jelentett balesetek majdnem fele kézsérülés volt. Ezek nagy része - kb. 61 %-a - elkerülhető lett volna, ha a megfelelő védőkesztyűt használnak, vagy használnak védőkesztyűt egyáltalán!

Képzett tanácsadóink segítenek a munkáltatóknak, az alkalmas védőkesztyűk kiválasztásában és bevezetésében.

 

hl2_7A védőkesztyűk jelölése

A védőkesztyű védheti a kezet, a kéznek bizonyos részeit, illetve hosszabbított mandzsetta esetén akár az alkart és a kar egy részét is meghatározott veszélyek, ártalmak ellen. Ugyanúgy, ahogy minden más egyéni
védőeszköz esetében, a védőkesztyükre vonatkozó követelményrendszert a különböző harmonizált EN szabványok rögzítik.

A munkavédelmi kesztyűkkel szemben támasztott általános követelményeket és az ezeket érintő előírásokat az MSZ EN 420 szabvány tartalmazza. Ezek az előírások határozzák meg, többek közt, hogy a kesztyű ne tartalmazzon káros anyagokat, illetve a méretezése, a kézre való illeszkedése, a pH értéke megfelelő legyen, így biztosítva a kényelmes, ugyanakkor biztonságos munkavégzést.

A fent említett MSZ EN 420 szabvány mellett még jó néhány más szabvány rögzíti a kesztyűkre vonatkozó különböző védelmi képességek követelményrendszerét:

  • MSZ EN 388 - Mechanikai ártalmak elleni védelem és antisztatikusság
  • MSZ EN 407 - Hőártalmak elleni védelem
  • MSZ EN 511 - Hidegártalmak elleni védelem
  • MSZ EN 374 - Vegyszerek elleni védelem tulajdonságai
  • MSZ EN 374-2- Mikroorganizmusokkal szembeni védelem
  • MSZ EN 421 - Ionizációs sugárzás elleni védelem
  • MSZ EN 1082 - Késvágások elleni védelem (lánckesztyuk)
  • MSZ EN 60903 - Villamos feszültség elleni védelem

Leggyakrabban a védőkesztyű mechanikai hatások elleni védelmi tulajdonságait meghatározó MSZ EN 388 szabvánnyal találkozunk.

 

A szabvány négy tulajdonság vizsgálatára ad lehetőséget:hl2_8

  1. Koptatóhatás - Kopásállóság
  2. Vágóhatás - Vágásbiztosság
  3. Szakítóerő - Továbbszakadási erő
  4. Szúróhatás - Szúrásbiztosság

 

A vizsgálatok során kapott eredményeknek megfelel egy teljesítmény,vagy védelmi szint, ami alapján osztályozható lesz a kesztyű védelmi képessége, melynek segítségével könnyebben ki tudjuk választani a tevékenységhez legmegfelelőbb védőkesztyűt.

Ez a négyjegyű kódszámsor megtalálható magán a védőkesztyűn. Emellett a 2-es, 3-as kategóriába sorolt kesztyűkön még fel kell tüntetni a cikkszámot, a méretét, a gyártót, a CE jelet és a védelemre utaló piktogramokat.