Munkavédelmi szakértőnk, Dely Judit az alábbiakban összefoglalta mindazokat a hasznos tanácsokat, melyeket szem előtt kell tartanod.

További témákban és egyedi kérdésekkel a Kérdezd a szakértőt! rovatban várja üzenetedet.

*     *     *

"Ha Önnek legalább 1 fő alkalmazottja van, akkor a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény hatálya Önre is vonatkozik. Ebben az esetben néhány kötelezettség mindenképpen tartozik Önre.

A felügyeletek szabálysértési bírságot, 50.000-10.000.000. Ft-ig terjedő munkavédelmi bírságot alkalmazhatnak a követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. Ezen kívül a TB. egy esetleges gyógykezelés és a rokkant nyugdíj költségeit is követelheti Öntől. Hogy ezt Ön elkerülhesse, szeretném felhívni a figyelmét az alábbi munkavédelmi követelményekre, melyek Önre vonatkozó részének ismerete és betartása sok kellemetlenségtől és súlyos bírságoktól kímélheti meg. Ezen teendők nagy része munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.

Ha az Ön tevékenysége telephely vagy működési engedély köteles, és e nélkül próbál működni, a 80/1999. (VII.) Korm. rend. 8. § (5) alapján "a jegyző a tevékenység engedély nélkül történő gyakorlását azonnal végrehajtható határozattal megtiltja".

Önnek az alkalmazottak részére munkavédelmi és tűzvédelemi oktatást kell dokumentáltan tarta(t)nia. Előírás az, hogy a munkavállalók a munkavégzés teljes időtartama alatt rendelkezzenek a munkájukhoz szükséges ismeretekkel. Az oktatás maga nem szaktevékenység, de a tematikát munkavédelmi szakembernek kell kialakítani. Az oktatás gyakoriságát a munkavédelmi szabályzat határozza meg.

Ha Önnek legalább egy alkalmazottja van, akkor a munkavédelmi kockázatértékelést mindenképpen kötelező elvégeztetnie, még akkor is, ha nem veszélyes tevékenységet folytat, pl. kisboltja van, irodai munkát végez stb.

A veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes készítményekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) rendelkezéseire figyelemmel. A kémiai kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó. Az anyagok, illetve a készítmények osztályozását a gyártó, illetve az importáló végzi. Az osztályozás alapján veszélyesként osztályba sorolható anyagokat, illetve készítményeket - veszélyességüknek megfelelően - szimbólummal, veszélyjellel, R számmal és mondattal, valamint S számmal és mondattal látja el. Ide tartoznak a tisztítószerek is (domestos, cif, stb.). A tisztítószerek, vegyi anyagok használata csak a biztonsági adatlap előírásainak megfelelőn történhet, valamint a veszélyes anyagok nyilvántartása is a munkáltató feladata. Ha csak a takarításhoz használ tisztítószereket, akkor is szükség van kémiai kockázatbecslésre.

A munkavédelmi kockázatértékelést, valamint a kémiai kockázatbecslést Önnek évente felül kell vizsgáltatnia.

Ha új vagy használt gépet vásárol, azok munkavédelmi üzembe helyezését Önnek kell írásban elrendelni, miután néhány további feltételnek eleget tett. Ez csak a veszélyes gépekre vonatkozik. Ennek minősül az összes fűrészgép, marógép és gyalugép, targonca, daru, hegesztő berendezés stb. Az üzembe helyezett munkaeszközöket Önnek általában ötévente felül kell vizsgáltatnia. Sőt, ha a berendezés balesetet okozott, használatát meg kell tiltani, és csak felülvizsgálat után szabad ismét üzembe helyezni. A veszélyes munkaeszközt, (pl. traktor, munkagép, targonca, láncfűrész stb.) a telephelyen kívül csak akkor szabad üzemeltetni, ha az azon elhelyezett jelzésről nyilvánvalóan megállapítható, hogy a felülvizsgálatot elvégezték.

Ha a munkavállalók egyéni védőeszközöket használnak (vagy kellene használniuk), Önnek ezek juttatási rendjéről szabályzatot kell készíttetnie. Ez a védőeszközök használatának szabályait és munkakörönként a védőeszközök meghatározását tartalmazza.

Önnek ki kell alakítania egy megelőzési stratégiát, (ennek egyik formája pl. a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelemi szabályzat), melyben a vállalkozásra, cégre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi szabályok írásba vannak rögzítve. Ennek elkészítése szintén munkabiztonsági, illetve tűzvédelmi szaktevékenységnek minősül.

Az 1999. évi XLII. Törvény a nem dohányzók védelméről, és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól előírja, hogy a munkáltató köteles dohányzásra kijelölt helyet meghatározni.

A 211/2007 (IX. 29.) SZMM rendelet a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi minimum követelményekről szóló 89/654/ EGK számú irányelvnek való megfelelés érdekében szigorítja a munkahelyek munkavédelmi követelményeit. Az 1993. évi XCIII. törvénnyel módosított 15/1972. VIII.) EüM. rendeletben előírtak értelmében minden munkáltatónak rendelkeznie kell elsősegélynyújtásban járatos munkatársakkal.
2008. 05. hó végétől az OMMF ellenőrzi. A kijelölt elsősegélynyújtók kiképzéséről és továbbképzéséről - a munkáltató megkeresésére a foglalkozás-egészségügyiszolgáltat gondoskodik.

A munkáltató – a magánszemély munkáltató kivételével – a működése megkezdését követő két hónapon belül köteles az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének bejelenteni:

• székhelyének és telephelyeinek címét,
• tevékenységeit,
• a számára foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató nevét és címét,
• a foglalkoztatott, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásban részesülő munkavállalók számát és foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolását."

A munkáltató az adatokban bekövetkezett változást éves rendszerességgel, minden év február 15. napjáig köteles bejelenteni a munkavédelmi felügyelőséghez."

Dely Judit

munkavédelmi szakértő